fbpx

 

 

2020. Október vége közeledtével nem igazán hiszem azt, hogy bárkinek is kétségei lehetnének afelől, hogy valami nagyon bizarr és őrült színjátéknak, a tömeget alakító mellékszereplőivé váltunk.

Akaratunk ellenére egy olyan drámát játszunk el nap mint nap, melyet józan, épeszű ember nem gondolom, hogy valaha is eltervezett volna.
A piramis alakú hierarchikus rendszer parancskiadási és parancs végrehajtási útja FELÜLRŐL LEFELÉ TÖRTÉNIK MEG. Ahhoz, hogy ez az egész őrület egyszer valaha is megálljon és a rendszer elkezdjen meginogni, majd összedőlni, ezt egyetlen módon lehet végrehajtani. Egyrészt józan belátással megérteni azt, hogy ennek a rendszernek az irányítói darabonként adtak el bennünket egy olyan, még hatalmasabb erőnek, irányító rendszernek, csoportnak... nevezzük őket bárhogyan (a mi szempontunkból tulajdonképpen lényegtelen is), akik számára mi SORSZÁMMAL ELLÁTOTT DARABÁRU VAGYUNK, semmi több. Az ő szempontjukból nézve teljesen mindegy az, hogy milyen bőrszínű, nemű, képzettségű stb. egyedek vagyunk.

A végtelen magasságból ránk tekintő nézőpontjukból mi vagyunk a FELÁLDOZHATÓ TÖMEG. Azok, akik ennek az irányító és végrehajtó piramisnak a csúcsán, illetve a csúcshoz közeli helyeken foglalnak helyet, számukra a folyamatban való részvételnek első és legfontosabb lépése volt az, hogy ahhoz, hogy bennünket eladhassanak, először a SAJÁT LELKÜLET KELLETT ELADNI.
És hogy kinek? Ezt a Kedves Olvasóra bízom, hogy válaszolja meg Önmagának. Nekem van erről egy elképzelésem. De ahogy az is teljesen mindegy, hogy a bennünket árucikknek, kísérleti patkánynak, letéteménynek, zálognak vagy bárminek is tekintő hatalom minek néz bennünket, a mi szempontunkból lényegtelen, hogy ők kinek és milyen egyesség alapján adták el a Lelkület.
Számomra felvetődik az a kérdés, hogy vajon tisztában vannak-e azok, akik jelenleg még felsőbb és biztosnak tűnő pozícióból szemlélik az eseményeket, mozgatják a szálakat és úgy sakkoznak velünk - mint boldog békeidőkben mi magunk egy sakkparti során a sakkbábukkal - józanul gondolkodva felfogják-e, hogy számukra is csak idő kérdése az, hogy a piramisban náluk feljebb lévők MIKOR FOGJÁK ŐKET IS ELADNI ÉS BEÁLDOZNI? De a mi szempontunkból ez most nem is igazán számít.

Ezek az emberek már levizsgáztak a Sors Urai, a Teremtő Isten előtt. Azok a valódi, tiszta, hatalmas Isteni Lények, akik pontosan és tisztán látják a Föld és az Emberiség sorsának alakulását, egytől egyik látják azt, hogy kinek mi van a Szívében. Nagyon is tisztában vannak azzal, hogy kit milyen szándék vezérel és hogy valójában kik azok, akik a Fény oldalán a Békéért és az EMBERISÉG FENNMARADÁSÁÉRT HARCOLNAK. Ha bárkinek is kétségei támadnának afelől, hogy egy háború közepén vagyunk, akkor sajnos itt az ideje annak, hogy ezt végre megértsük.
Korábbi írásaimban többször írtam már erről, jó Szívvel ajánlom ezek olvasását is a Tiszta Szív oldalon.
Ezt a helyzetet megváltoztatni csakis végtelen tudatossággal, összeszedettséggel és összefogással lehet.

A megoldás abban rejlik, hogy felismerjük végre azt, hogy mi, az arctalan, de még Szívvel és Lélekkel rendelkező emberek tömegei, MI VAGYUNK A MEGOLDÁS ÖNMAGUNK ÉS EGYMÁS SZÁMÁRA! Bennünk van a megoldás, méghozzá úgy, hogy ha rájövünk arra, hogy nem vagyunk egymás ellenségei!
Ha elbukunk és elveszítjük ezt a háborút, akkor egyenként, magányosan és végtelen lelki fájdalmak közepette fog ez megtörténni. Viszont ha végre felébredünk mindannyian és összefogunk, akkor egymás kezét megfogva, egymás hátának nekifeszülve és egymásban bízva tudjuk ezt megtenni. Pontosan úgy, mint a Gladiátor film egyik jelenetében, amikor a rabszolgák az aréna közepén egy egységet képezve, együtt mozogva, egymást és önmagukat védve harcoltak az ellenséggel szemben.

A felszabadulás útja az, ha EGYMÁST NEM KÍNOZZUK TOVÁBB!

Az óvónő, a dadus, a konyhás néni, a tanítónő, a tanár, a portás és mindazok, akik nap mint nap kapcsolatban állnak a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb egyedeivel, ők befejezik végre a gyermekek módszeres testi, lelki és pszichés kínzását!
A megoldás abban rejlik, hogy egyszerre mondjuk azt, hogy: NEM!

Nem vagyok hajlandó tovább esztelen és értelmetlen, romboló parancsokat végrehajtani az embertársaimon. Az a biztonsági őr, sofőr, kalauz, ellenőr stb., aki az utazó közönséggel áll kapcsolatban, együtt és egyszerre képes azt mondani, hogy nem követelek meg olyan ostoba és az épeszűséget teljes mértékben nélkülöző szabályok betartását, amire én lettem kijelölve, hogy végrehajtsam a parancsot!
Az az orvos, aki arra esküdött fel, hogy embertársainak segítséget nyújt és segíti őket a gyógyulásban, az a nővér és ápolónő, akinek hivatása mások fájdalmának és szenvedésének az enyhítése, ő maga nem kínozza a rábízottakat ostoba, időpazarló és hamis eredményeket adó procedúrák végrehajtásával.
És az a tanár, óvónő, biztonsági őr, jegyellenőr, orvos, ápolónő egy üzletbe belépve az ott dolgozó pénztárostól és biztonsági őrtől felmentést kap egy koszos, semmi ellen nem védő rongydarab levételére, akkor ez a folyamat először kicsit felfelé és oldalirányban, majd a társadalmi hierarchiában egyre feljebb haladva tud kibontakozni.

Az egyetlen megoldás az, hogy EGYMÁST SZABADÍTJUK FEL!
Jóformán azt sem tudjuk hogy kik, mikor és milyen sátáni terv részeként kiadott parancs alapján hozzák meg a szabályokat, amiket ránk erőszakolnak?!
Akiket a médiában láthatunk, ők csupán a rendszer BUSÁSAN MEGFIZETETT VÉGREHAJTÓ EMBEREI. Azok, akik arcukat, hangjukat és nevüket adják ennek a megfélemlítő és népbutító propagandának, egy napon ők maguk is a rendszer áldozataivá lesznek. Csupán idő kérdése, hogy a propaganda bohóca és félelemkeltő szócsövei mikor kerülnek át a beáldozható kategóriába.
Amikor elvégezték a rájuk kiszabott feladatokat és a rendszernek nincs tovább szüksége félrebeszélő bohócra és hamis félretájékoztatókra, abban a pillanatban megszűnnek lézeni ebben a pozíciójukban. Ha felfogjuk végre azt, hogy a hatalmas létszámú TÖMEGET VALÓJÁBAN EGY MAROKNYI CSOPORT IRÁNYÍTJA, akkor van esélyünk arra, hogy felszabaduljunk ebből az Emberiség történelmének eddigi legsötétebb rémálmából.

A MEGOLDÁS MI MAGUNK VAGYUNK, A MEGOLDÁS BENNÜNK REJLIK!

És az, hogy egymás hóhérai vagy egymás megmentői leszünk-e, ez csakis rajtunk múlik.
Egyedül vagyunk az aréna közepén. Elnyomóink az aréna lelátójáról figyelnek bennünket.
Ha végre megfogjuk egymás kezét és oldalirányban és felfelé haladva a szabadság eszméjét szemünk előtt tartva, becsülettel és tiszta Szívvel, nem ártva sem Önmagunknak, sem egymásnak, összeszedetten és céltudatosan, a rendszerrel együtt nem működve, bátran cselekszünk, akkor azt gondolom, hogy VAN ESÉLYÜNK TÚLÉLNI ÉS FELSZABADULNI.
Ez azonban egyedül rajtunk múlik. Most a mi vizsgánk következik.


- Tiszta Szív -


Ha értékesnek találta ezt az oldalt, esetleg fontolóra veheti az adományozást. Nem kapok más támogatást, csak olvasóimtól függ, hogy segítenek-e az oldal fenntartásában, akár rendszeres, akár egyszeri támogatással.
Köszönettel veszem az adományokat!

 

(2 szavazat)

Oszd meg ezt a cikket

Egyedi látogatók

MaMa4340
TegnapTegnap8014
E-hétenE-héten55953

Adománya terjeszti az igazságot, legyőzi a hazugságokat és életeket ment.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja hogy cookie-kat helyezhetünk el az eszközén.
GDPR letöltés | GDPR rendelet